Németek és németalföldiek a Kárpát-medencében – Hungarikumokkal a világ körül 8/1.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
1991-ben ezen a napon hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarországot.
Fricz Tamás politológus, a CÖF kurátora a civil szervezet keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: június 19-e jelentősége „történelmünk két fénylő napjához”, március 15-éhez és október 23-ához mérhető.
– hangoztatta.
Szuverenitás
Kijelentette: ezt a szuverenitást újra és újra támadás érheti „a legkülönfélébb geopolitikai és globális irányokból”, ezért a védelme „elemi kötelességünk”. Június 19., illetve június mindenkori utolsó szombatja jelenleg a magyar szabadság napja, nemzeti emléknap, de nem munkaszüneti nap – mutatott rá Fricz Tamás, aki azt javasolta, hogy ezután ne június utolsó szombatján, „egyfajta laza piknik keretei között” ünnepeljünk, hanem valóban június 19-én, és ez legyen munkaszüneti nap.
Javaslatának érvei között említette, hogy június 19. nem kapta meg kellő figyelmet az elmúlt 30 évben. A politológus ennek egyik fő okának nevezte, hogy a rendszerváltás éveiben nem történt meg a világos elhatárolódás a korábbi diktatórikus rendszertől.
–fogalmazott.
Fricz Tamás szerint fontos elválasztani egymástól a június 16-i és a június 19-i emléknapot. Előbbi napon tartották 1989-ben Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak újratemetését a Hősök terén – idézte fel, hozzátéve: a két emléknap nem egyenrangú és „csak június 19. méltó arra, hogy egy nemzeti ünneppé váljon”. A politológus úgy véli: június 16. szimbolikája „finoman szólva is ellentmondásos”, mivel „az újratemetésen az ellenzéki pártok végül is elfogadták, hogy a kommunistákkal mintegy vállvetve álljanak a felállított sírok előtt”. Ezzel az akkori ellenzék azt üzente, hogy pártállami vezetőkkel, a forradalmat leverőkkel kell a rendszerváltást végigvinni Magyarországon.
Megalkuvás nélküli pillanat
Fricz Tamás hangsúlyozta: „a kiábrándító üzenetű rendezvény” egyetlen, a rendszerváltást komolyan szimbolizáló eseménye Orbán Viktor, a Fidesz vezetőjének akkori beszéde volt, amelyben a szovjet hadsereg Magyarországról való kivonulását, és „ezzel a valóságos rendszerváltást követelte”.
– mondta.
Hozzátette, hogy június 16-ával szemben június 19. alku és megalkuvás nélküli pillanat volt, amely a magyar történelem két legfontosabb vágyát juttatta érvényre: „a nemzeti függetlenség és szuverenitás visszaszerzését, illetve a kommunista diktatúrától való megszabadulást”.
Vakcinák és kettős mérce
Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke az eseményen a többi között arról beszélt, hogy az ellenzék „áldatlan háborút” indított a keleti vakcinák beszerzése és beadása ellen. Az ezzel ellentétes álláspontot képviselő CÖF-CÖKA nevében Csizmadia László köszönetet mondott Oroszországnak és Kínának, hogy – mint fogalmazott – a jóvoltukból Magyarország Európában és világban az elsők között áll az átoltottság terén.
– közölte, hozzátéve, hogy a kettős mérce már a vakcinák engedélyeztetésével kapcsolatban is teret nyert. Egyúttal határozottabb büntetőjogi fellépést sürgetett azokkal szemben, akik politikai haszonszerzésből kockáztatják a magyar emberek egészségét és életét.
„A baloldal gátlás nélküli hazugságáradata és oltásellenessége jelenleg nem ismer határokat” – hangoztatta.
Európa jövője
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy konferenciasorozat indul az Európai Unió jövőjéről, ennek keretében a nemzeti érzelmű civilek kifejthetik álláspontjukat fontos politikai, gazdasági és társadalmi kérdésben. A kezdeményezés célja egy széleskörű vitafórum létrehozása, amely alapján az uniós döntéshozók politikai következtetéseket vonhatnak le az EU jövőjét meghatározó kérdésekben – fűzte hozzá. Álláspontja szerint a konferencia mérföldkő lehet a nemzetek Európája és az európai föderalizmus koncepciójának versengésében.
Kitért arra: a sorozat keretében a CÖF-CÖKA fel fogja hívni a figyelmet az EU intézményeivel szembeni demokratikus kontroll hiányára, a jelenlegi neoliberális gazdasági irány tarthatatlanságára, a demográfiai válságra, a bevándorlók integrációjának kudarcára, az általuk hibásnak tartott uniós külpolitikára, amelynek következtében az EU egyre súlytalanabbá válik a nemzetközi térben, és hozzá kívánnak szólni a klímavédelem kérdéséhez is, képviselve a magyar kormány álláspontját.
(MTI)
Nyitóképen: Fricz Tamás. Fotó: MTI / Bruzák Noémi